Amnon Shashua, a Mobileye önvezetőautó-technológiai cég vezetője a kormány alkalmatlanságára hivatkozva Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonnali leváltása mellett érvelt vasárnap - írja a Reuters hírügynökség.
Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője péntek este bejelentette: széleskörű légicsapások, és a szárazföldi műveletek „kiterjesztése” várható ma az izraeli hadsereg részéről.
A Gázában egyre súlyosbodó humanitárius válság kezelésére az Európai Unió több segélyszállítmány küldött a térségbe, amelyek közül a legutóbbi 51 tonna alapvető ellátmányt visz Koppenhágából. Az Unicef által koordinált misszióban gyógyszereket, orvosi felszereléseket és oktatási anyagokat küldtek a térségbe. Ez az erőfeszítés része az EU folyamatban lévő humanitárius légi hídműveletének, amelynek keretében a következő két hétben további hat járatot terveznek – írja közleményében az Európai Bizottság.
Az Amerikai Egyesült Államok azt tanácsolta Izraelnek, hogy halassza el a gázai övezet elleni szárazföldi támadást, a folyamatban lévő túsztárgyalások és egy szélesebb körű regionális háborúval kapcsolatos aggodalmak közepette, amely megvívásához nem tartják eléggé felkészültnek az ország haderejét.
A Hamász akciója a súlyos emberi áldozatokon túl Izraelnek pénzben kifejezhető károkat is okozott, de a háború valódi költsége attól függ majd, hogy hol, meddig és ki ellen zajlik a konfliktus. Mivel a fejlett izraeli gazdaság a múltban is ellenállónak bizonyult, és kifejezetten jó erőben fordul rá a háborúra, az első becslések optimisták a várható gazdasági károkkal kapcsolatban. Csakhogy az előrejelzők alábecsülhetnek egy fontos tényezőt: ez a háború más, mint az eddigiek – és a legrosszabb talán még hátra van.
Izrael az ország déli részén az iszlamista Hamász terrorszervezet gázai, északon pedig a síita Hezbollah milícia libanoni katonai célpontjait lőtte vasárnap és hétfőre virradóan. Mindeközben támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban. Cikkünket folyamatosan frissítjük az izraeli-palesztin konfliktus híreivel.
Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista csoport közötti eszkalálódó konfliktus nemcsak a regionális feszültségeket mélyítette el, hanem a világgazdaságra is erős hatással lehet az olajárakon keresztül. A közvetlen emberi tragédián és a kibontakozó újabb geopolitikai válságon túl egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Izrael és a környező országok gazdaságai lefelé fordulnak. A zsidóállamot már több hitelminősítő is negatív figyelési listára tette, míg az amúgy is válságban levő Egyiptom miatt már kongatják a vészharangokat.
Katasztrofális a humanitárius helyzet a Gázai-övezetben, az emberek tömegével lepik el a kórházakat, és sajnos sok gyermek is életét veszíti, ezért többek között a török elnök is tárgyalásokat folytatott a Hamász terrorszervezet vezetőjével a helyzet enyhítése és az izraeli erőkkel kötendő esetleges tűzszünet érdekében. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szombattól fokozza a légitámadásokat a Gázai övezet ellen, hogy előkészítse a palesztin fegyveres szervezet elleni totális támadást. Szombat éjjel kisebb robbanószerkezet lépett működésbe jel Izrael ciprusi nagykövetségének épületénél, a robbanásban senki nem sebesült meg, kár nem keletkezett. Friss híreink vasárnap az izraeli-palesztin konfliktusról.
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter figyelmeztette vasárnap az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy "ellenőrizhetetlenné" válhat a helyzet a Közel-Keleten, ha a két ország "nem vet azonnal véget a Gázában elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek és népirtásnak".
Izrael továbbra is a diplomáciai út mellett áll, kész elhalasztani a tervezett szárazföldi csapást, amennyiben a Hamasz nagy számban hajlandó elengedni túszokat Gázából – értesült a Bloomberg.
A legtöbben a gázai konfliktus világgazdasági hatásaira koncentrálnak, de a harcok és a pusztító izraeli válaszcsapások legközvetlenebb hatása, hogy teljesen összeomlik a palesztinok lakta terület gazdasága. Gáza így is a világ egyik legszegényebb területei közé tartozik, ahol gyakorlatilag a lakosság fele munkanélküli. A nyomor miatt a legtöbb helyi Izraelt okolja, az emberek kiszolgáltatottak a Hamász és a nemzetközi szervezetek segélyeinek. Mindez erősítette a szélsőségesek támogatottságát, az újabb izraeli csapások után még reménytelenebb lehet a helyzet.
Az ostrom alatt lévő Gázai övezetről, valamint az izraeli és a palesztin fél közötti tűzszünet lehetőségéről egyeztetett telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnök és Iszmáíl Haníje, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet vezetője - jelentette be szombaton a török elnöki hivatal az X közösségi oldalon.
A Hamász fegyveresei által október 7-én elkövetett sokkoló mészárlás után két héttel a politikai elit elleni harag kezdi felváltani a gyászt a közbeszédben. A közvélemény erősen kritizálja a kormány válaszlépéseit, a terrorelhárítás felkészületlenségét, és egyre többen firtatják Benjamin Netanjahu miniszterelnök felelősségét a terrortámadásokban. A tragédia, amely 1300 izraeli életét követelte, könnyen lehet, hogy a harcok végével a kormány bukását is magával hozza.
Izrael védelmi minisztere egy közelgő szárazföldi offenzívára utalt a Gázai övezetben, és kijelentette a katonáknak, hogy hamarosan "belülről" fogják látni a régiót - tudósított a Sky News és a Times of Israel.
Kairó bejelentette, hogy az Izrael által szétbombázott utak megjavítása érdekében a rafahi határátkelőhelyhez vezényelte a szükséges nehézgépeket – számolt be róla a Sky News.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk negyedik részében elhagyjuk a „kis” országokat, és belekezdünk a regionális nagyhatalmak bemutatásába. Aktuális az, hogy az egyébként is meglehetősen komplex izraeli-török kapcsolatok kerüljenek terítékre, hiszen a Hamász október eleji támadása ismét előtérbe helyezte a két állam közötti fő konfliktusforrást, a palesztinok kérdését.
Ahhoz képest, hogy Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos először a palesztin civileknek folyósított minden támogatás leállításáról beszélt múlt héten, most az Európai Bizottság a vészhelyzeti humanitárius segélyek megtriplázásáról döntött. A teljes fordulat miatt Brüsszel a kritikák célpontjává vált, hogy nem elég határozott, valamint kiszámíthatatlan döntéseket hoz, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz a gázai konfliktussal kapcsolatban. Várhelyi Olivért EP-képviselők egy csoportja a szőnyeg szélére állítaná, és bár a Bizottságon belülről is sokan bírálták a Portfolio-nak a magyar politikust, de még szerintük is csak egy félreértés áldozata most.
Az Egyesült Államok és Egyiptom intenzív erőfeszítései ellenére, bedőlni látszik az amerikai terv, hogy a Gázai övezet és Egyiptom határt megnyissák az evakuálások és a humanitárius segélyszállítás előtt. Egy a rafahi határátkelő közelében történt robbanás miatt egyre veszélyesebbnek tűnik a terv, ráadásul a környéken több épület is súlyos megrongálódott - tudta meg a Wall Street Journal.
Az izraeli parlament téli ülésszakát hétfő este hirtelen biztonsági fenyegetés miatt hirtelen félbeszakították. Jeruzsálemben megszólaltak a rakétatámadásra figyelmeztető szirénák a városhoz veszélyesen közeli támadások miatt, ami arra késztette a törvényhozókat, hogy gyorsan elhagyják az üléstermet és a közeli óvóhelyeken keressenek menedéket.